A pillanat, amikor összeomlik minden – és mégis valami új születik

Kirúgtak.

Ott álltam, döbbenten, dühösen, csalódottan.
Egyszerre kavargott bennem az adrenalintól fűtött harag és a mély megdöbbenés.
És mégis… valami egészen váratlan érzés is felbukkant bennem:

megkönnyebbülés.

Az első órák intenzív hulláma után olyan végtelen hálát éreztem magamban, amit akkor még én sem értettem.
Mintha az élet végre kimondta volna helyettem azt, amit én már régóta szerettem volna, de nem mertem bevallani:

a saját utamat kell járnom!

A börtön, amit magamnak építettem

Akkoriban úgy hittem, racionális és okos döntést hozok.
Biztonság, fix bevétel, kiszámíthatóság — mindent meg tudok oldani, ha addig kibírom.

Pedig valójában egy börtönt választottam magamnak.
Egy olyan helyet, ami pont arra volt jó, hogy robotpilóta üzemmódban túléljem a napokat, miközben megpróbálom megmenteni azt a házasságot, ami akkor éppen darabjaira hullott.

Ez volt a terv.
És működött is.

Csak éppen én maradtam ki belőle. A lelkem.

A vágyam az önazonosságra, a könnyedségre, az örömre… ezek mind háttérbe szorultak.
Mert a túlélés fontosabbnak tűnt, mint az élet öröme.

 

A legfontosabb kérdés: mi az, ami neked igaz?

Amikor visszanéztem az egész történetre, szembe kellett néznem ezzel a mondattal:

Egyetlen percig sem tartottam tiszteletben saját magamat!

Fejlődtem, nőtt az önbizalmam, tanultam — de egyetlen pillanatig sem voltam önmagam.

És ez az, ahol a legtöbb nő megakad.
Ott maradunk, ahol már rég lejárt az időnk.
Magyarázatokat gyártunk, kibírjuk, elviseljük, túléljük.

Mert azt mondjuk:

– majd ha nagyobb lesz a gyerek
– majd ha több lesz a pénz
– majd ha kisebb lesz a káosz
– majd ha rendbe teszem a kapcsolatot
– majd ha…

Csakhogy az életnek van egy nagyon egyszerű üzenete:

Nincs majd ha.
Most van.
És a MOST az egyetlen időpont, amikor választhatod önmagadat.

 

A tested és a lelked jelez – a kérdés csak az ,hogy hajlandó vagy-e meghallani?

Először csak suttog.
Aztán nyom.
Majd fáj.
Végül üvölt.

Én is hallottam már korábban a jeleket:

 feszültség, rosszkedv, állandó szorongás, fáradtság, testi tünetek, kedvetlenség.

De mindig megmagyaráztam magamnak:
„nem olyan vészes”, „kibírom”, „most ez van”.

Egészen addig, amíg az élet belém nem ordította:

Húzz el innen! Válassz mást! BÁRMIT – csak ezt ne!

 

A döntések, amiket a félelmek hoznak helyettünk

A legtöbb nő nem azért marad számára rossz helyen, mert gyenge.
Hanem mert:

– kételkedik magában
– fél attól, hogy rossz döntést hoz
– túl sokáig viszi mások igazságait
– elhiszi, hogy a kibírás egyenlő az erővel
– azt hiszi, „jó lánynak”, „jó feleségnek”, „jó anyának” kell lennie

Pedig a kibírás nem erő.
A megtört lélek nem bölcsesség.
A túlélés nem élet.

 

És amikor végre felébredsz…

Ott állsz egy döntés előtt, ami talán ijesztő, de közben felszabadító is:

Választhatod önmagadat.

Nem holnap.  Nem majd egyszer. Hanem most.

És amikor megteszed…
amikor tényleg meghallod a szíved hangját…
amikor belemész abba, ami könnyű, ami örömteli, ami táplál…

akkor minden a helyére kerül és a dolgok  szinte maguktól történnek!

Nem azért, mert varázslat történik.

 Hanem mert végre összhangba kerülsz önmagaddal.

 

A legnagyobb tisztelet, amit adhatsz magadnak

Nem az a tisztelet, hogy kibírod.
Nem az, hogy túlélésben élsz.
Nem az, hogy feláldozod magad, amíg mások jól vannak.

Hanem az, hogy:

– meghallod a belső hangodat
– mersz kilépni
– mersz nemet mondani
– mersz magadért dönteni
– mersz olyan életet építeni, ami téged táplál

Ez az önszeretet.
Ez az önazonosság.
Ez a valódi erő.

 

Nem túlélni jöttél. Hanem élni.

És amikor erre ráébredsz, minden a helyére billen.

Én is ott, azon a napon, amikor kirúgtak, végre fellélegeztem.
Nem azért, mert vége lett valaminek.
Hanem mert valami sokkal igazabb elkezdődött.

ÉN.

Ha te is érzed, hogy valami változni akar…

Ha a tested jelzi, ha a lelked fáradt, ha belül suttog valami, amit eddig elnyomtál…

Akkor tudd: nem vagy egyedül.

Ezek a jelek nem ellened vannak.
Érted vannak.
Mert a lelked emlékeztet arra, aki valójában vagy.

Ha félsz egyedül nekivágni, titkos segítőtársként veled leszek az úton .

Gyere velem és visszavezetlek a boldogságtól sugárzó magabiztos önmagadig!